Nem tehetjük félre eleink ismereteit azért, mert nem akarjuk megismeri azt, mert hisszük, hogy többet, pontosabban tudunk náluk.
„Lehetetlen állapot, hogy Tokaj-Hegyalján volt egy kor, amikor összegezve az előttük járók tudását, tapasztalását, osztályokba tudták sorolni a termőhelyeket, és mi erről nem veszünk tudomást. Különösen nagy kegy a sorstól, hogy akadt valaki, aki ezt leírta, papírra vetette, s erről a tudásról ma viszonylag pontos ismereteink vannak. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül az előttünk élők tudásukat csak azért, mert nem ismerjük azt elég jól. Nem tehetjük félre eleink ismereteit azért, mert nem akarjuk megismeri azt, mert hisszük, hogy többet, pontosabban tudunk náluk.
Tokaj-Hegyalján megadatott, hogy a dűlőklasszifikáció ne egy nemzedék röpke ítélete, hanem több száz év kiérlelt tudása legyen. Ehhez azonban fel kell venni a dűlőklasszifikáció azon állapotát, amit eleink ránk hagytak, hogy hozzá tehessük ahhoz saját tapasztalásunkat. Ezért van szükségünk a ZÉRÓ-pont felvételére. Annak az állapotnak a felvételére, amit leírtak, amit kimondtak előttünk, ami eszenciája volt a XVII-XVIII. század tudásának. Azért kell a ZÉRÓ-pontot felvenni, hogy a történethez, Hegyalja történetéhez, vagyis Tokaj-Hegyaljához hozzátehessük magunkat. A ZÉRÓ-pont a történelmi kiinduló pont, a folytatás lehetősége - az 1700-as évek elején született klasszifikáció rekonstrukciós kísérlete.”
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A hagyományos, tudáslapú oktatás olyan képességeket ad át, melyeket a kompetencia-alapú oktatással nem lehet pótolni - vallja Setényi János.
Számos ok miatt érdemes felkeresni a Délvidéket. Kezdjük mindjárt Szabadkával.
A honfoglalás már nem egy „Besenyő vereség okozta katasztrófatörténet”, hanem egy hosszú, tudatos betelepülési folyamat, amelynek kezdete a 9. század közepére és végére tehető – árulta el Szabados György.
Az antifák a mostani „kulturális elit” rohamosztagosai lettek a világhírű szociológus szerint.
Eláruljuk, az égvilágon semmi. No de akkor mégis, miért nem értékesítői állást hirdetnek a cégek? Ennek jártunk most utána egy szakértő segítségével.
