A mi tölgyünk

Jásdi István üzletember, csopaki borász írása

November 23-án láttuk a családdal „A tölgy” című francia filmet. A másfél órás lenyűgözően szépen fotózott, narráció nélküli film egy vízparti tölgy és az általa fenntartott életközösség egy esztendejét meséli el tavasztól tavaszig.

Történetesen éppen ennek a napnak az éjszakáján valaki elfűrészelte a csopaki Balaton-part nyolcvanéves, tökéletes tölgyfájának kérgét és háncsrétegét.

A reggeli sétálók megállapíthatták, hogy szakértő munkát végzett.

Az önkormányzat munkatársai haladéktalanul ellátták a sérülést, a polgármester feljelentést tett és nyomra vezetői díjat tűzött ki. Az emberek a köztéri kamera közzétett felvételeit tanulmányozhatták, és találgatások indultak arról kinek állhatott érdekében a galád tett. Arról beszéltek, kinek lehetett útjában a fa, mennyivel növeli az ingatlan piacon egy ház vagy lakás értékét a tóra néző zavartalan kilátás.

Csopakon élő rendőrök, személyes ügyüknek érezve a barbár merényletet, kettőzött erővel dolgoznak az elkövető és a vélhető felbujtó előkerítésén. Helyi vállalkozók, vitorlázók, lakosok és nyaralók gyűjtést indítottak, hogy támogassák az önkormányzatot a fa megmentésében vagy – ha minden erőfeszítés hiába való - előnevelt fával való pótlásában.

amelyik eddig magadással szemlélte a minket körülvevő természet és kultúrtáj rontását.

Sokan most értették meg, hogy a tájrombolás közös értékeinket veszélyezteti, és ebben a folyamatban végső soron (csaknem) valamennyien vesztesek vagyunk.

Fotó: Jásdi István