A 2008-as válság tartósan ledöntötte a lábáról a magyar munkaerőpiacot, 2020-ban viszont gyors kilábalást láthattunk. A növekedésösztönző, munkahelyteremtő gazdaságpolitika javította a munkaerőpiac válságállóságát is.
2021. március 24. 12:47
p
2
0
0
Mentés
Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban.
A járvánnyal sújtott 2020-as év jobb eredményeket hozott a magyar munkaerőpiacon, mint ahogy azt elemzők jósolták. Még a nyáron készült előrejelzések is évi 5 százalék feletti munkanélküliséggel s az inaktívak arányának a növekedésével számoltak, illetve a foglalkoztatási ráta jelentős csökkenését várták, az ellenzéki politikusok pedig félmilliós munkanélküli-tömeget vizionáltak. Ehelyett a 20–64 éves korcsoportban a munkanélküliségi ráta összességében 4 százalékon maradt, ami csupán 0,8 százalékponttal magasabb a 2019-esnél, a 77,5 százalékos foglalkoztatási ráta majdnem ugyanakkora, 0,1 százalékponttal marad csupán el az előző csúcsévtől, s az inaktívak aránya 19,3 százalék, ami nem is emelkedett, hanem 0,6 százalékponttal csökkent a korábbi évihez képest.
A munkaerőpiac másik fontos területe, a keresetek szintén jól alakultak. A bruttó átlagkereset a válság ellenére is 9,7 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset a veszélyeztetett ágazatokban dolgozók átmeneti járulékkedvezménye miatt még ennél is jobban, 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ez a 3,3 százalékos fogyasztóiár-emelkedés kiszűrése után is 6,2 százalékos reálkereseti növekedést eredményezett a teljes munkaidőben a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók körében (a bérstatisztika ugyanis rájuk vonatkozik).
2008-ban sérülékeny, 2020-ban válságálló
2008. október közepén pénzügyi válság csapott le a világra, s egy kivéreztetett, tartalékok nélküli, már ereszkedő pályán levő magyar gazdaságot kényszerített térdre. Akkor a körülöttünk fekvő országokban a 2004-es uniós csatlakozás óta folyamatosan erősödő gazdaságot, bővülő munkaerőpiacot láthattunk, nálunk viszont a legtöbb mutató már jóval a válság előtt zuhanni kezdett, vagy legalábbis stagnált.
Ezek voltak azok az évek, amikor a szomszédaink megelőztek bennünket szinte minden fontos mutatóban. Nálunk a foglalkoztatási ráta 2006 negyedik negyedévében volt a maximumon, onnantól kezdve folyamatosan esett, míg az unió átlaga egészen 2008 harmadik negyedévéig emelkedett, és csak a válságban csökkent. A munkanélküliségi ráta nálunk már 2003 negyedik negyedévétől a kedvező nemzetközi környezet ellenére folyamatosan emelkedett, ezalatt az uniós átlag 2008 harmadik negyedévéig csökkent, vagyis a magyar munkanélküliséget tekintve legalább öt elvesztegetett évről lehet beszélni.
A 2020-as járvány kitörésekor viszont az egyik legmagasabb (2010-ben 11,2 százalék) helyett Európa egyik legalacsonyabb munkanélküliségével büszkélkedhettünk (2019-ben 3,4 százalék), a foglalkoztatási rátánk az utóbbi évtizedben folyamatosan növekedett, az átlagkeresetek nominális értéke tíz év alatt megduplázódott. A bruttó reálérték 58,8 százalékkal, a kedvezményekkel számított nettó reálbér pedig 67,5 százalékkal emelkedett, szemben a 2002 és 2010 közötti 13,7 százalékos növekedéssel. A munkanélküliségnél immár sokkal nagyobb problémát jelentett a munkaerőhiány.
A bérek-keresetek az utóbbi évtizedben jó irányban fejlődtek, ilyen évtizedünk nem volt a rendszerváltoztatás óta. Áttekintve az előző három évtizedet, látható, hogy a jobboldali kormányok alatt minden esetben jelentősen nőtt a keresetek vásárlóértéke, a baloldaliak viszont rendszerint hagyták elértéktelenedni.Ráadásul a jobboldali kormányok úgy növelték a kereseteket, hogy a legalacsonyabb keresetűeknél volt arányaiban a legnagyobb a növekedés, azaz zárult a bérolló, csökkentek a különbségek. A növekedés inkluzív, azaz befogadó volt: a gazdasági növekedés gyümölcseit nemcsak a gazdagok vagy a tőketulajdonosok, esetleg a külföldi befektetők élvezhették, hanem végre először a családok is. A baloldali kormányok alatt ezzel szemben nőttek a különbségek, nyílt a bérolló. A jobboldal ráadásul a bérnövekedést adósságcsökkentés mellett, fenntarthatóan érte el, a baloldal viszont állami és családi eladósodásból – lásd a devizahitelezést – teremtett jóléti illúziót.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
p
5
2
9
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!