A magyarok pénzén alakítaná át az európai védelmi piacot az Európai Bizottság

Nyitókép: MARKUS SCHREIBER / POOL AP / DPA PICTURE-ALLIANCE VIA AFP

***

Az Európai Bizottság javaslatot tett egy védelmi ipari támogatási programra, amely az Európai Védelmi Beruházási Program (EDIP) nevet viseli, és a következő, 2028-2035 közötti hétéves uniós költségvetésben 1,5 milliárd eurós pénzügyi keretet biztosít – írta az Euractiv. A portál azt írta, hogy a rendszer nagyrészt az amerikai „Production Act” – gyártási törvény – ötletén alapul, és az EU egységes védelmi piacának létrehozását célozza.

„Többet kell beruháznunk a védelemre, de ezt jobban és közösen kell tennünk” – mondta Josep Borrell, az EU vezető diplomatája Brüsszelben újságíróknak.

A legfontosabb intézkedések közé tartoznak az ÁFA-mentességek, támogatások és kölcsönök, amelyek segítenek a kereslet és a kínálat összehangolásában az egész blokkban, és a tagállamok közötti szorosabb együttműködés ösztönzésével megváltoztatják a piac szervezését. Az alapok célja a közös beszerzések ösztönzése, a készletek és a használatra kész gyártósorok létrehozása, a megrendelések védelmi piacra való átcsoportosítása, a szűk keresztmetszetek és a termékkínálat feltérképezése, valamint

A Bizottság már ebben is a tagországok helyébe lépne 

A program lehetőséget ad az EU végrehajtó szervének arra is, hogy a tagállamok nevében megszervezze beszerzéseket ezzel csökkentve a vállalatok kockázatát.

„Ez nem sok pénz, de ösztönzőként működhet, hogy összefogjunk – a valódi finanszírozás a tagállamoktól származik” – mondta Margrethe Vestager, a Bizottság alelnöke. „Lehetővé tehetjük, hogy a támogatásokat jobban használják fel, hogy nagyobb értéket kapjanak a pénzükért, és így Európában költsék el (...) Ha nem most, akkor mikor, amikor háború van a határainkon?” – tette hozzá.

A stratégia egyik célja, hogy megfordítsa az elmúlt két év tendenciáját, miszerint az uniós országok a védelmi költségvetésük 70 százalékát a blokkon kívül gyártott védelmi felszerelésekre költik, a Bizottság célja, hogy 2030-ra a pénzük legalább 50 százalékát uniós gyártású termékekre fordítsák.

Az új jogszabállyal az Európai Bizottság hosszú távra kíván tervezni és új finanszírozási lehetőségeket tervez, ugyanakkor nem világos, honnan teremtené elő az ehhez szükséges pénzt az Európai Bizottság.

Újabb közös hitelt akar Brüsszel

Thierry Breton belső piacért felelős biztos szerint a blokknak 100 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy az ipar termelési kapacitását háborús szintre hozza, és megfeleljen az uniós országok és Ukrajna igényeinek. Az új stratégia nyomást gyakorol az Európai Beruházási Bankra (EBB), hogy vizsgálja felül hitelezési politikáját, és Brüsszel azt is javasolta, hogy a tagállamok a kohéziós alapjaikat inkább a védelmi beruházásokra fordítsák.

a védelmi ipar számára, hasonlóan a 800 milliárd eurós, hitelből finanszírozott, a járvány utáni helyreállítási alaphoz. Belgium, Franciaország és Észtország mér be is jelentette, hogy támogatta azt az elképzelést, hogy az Európai Bizottság ismét közös kötvényeket bocsásson ki az ágazat finanszírozásának növelése érdekében.

Az Euractivnak ugyanakkor a Bizottság egyik tisztviselője elárulta, hogy azt maga testület sem hiszi, hogy az általuk bemutatott terv a megoldja az összes képességbeli hiányosságát az Európai Uniónak. 

Nehéz tárgyalások előtt

Az uniós végrehajtó testület javaslata most a tagállamokhoz és az Európai Parlamenthez kerül tárgyalásra és módosításra, ahol az Euractiv szerint a viták nehéznek ígérkeznek.

 – írta az Euractiv. „Ez nem igaz” – mondta Breton, hozzátéve, hogy a javaslat összhangban van az uniós szerződésekkel, és szerinte annak nem célja, hogy „felváltsa a kormányokat”. 

A programban a renitens tagállamokra is gondoltak, lőszergyártás fellendítésére irányuló program (ASAP) keretében például a nem együttműködő szereplőkre bírásgot szabnának ki, ezt ugyanakkor az tagországok többsége nem támogatja az Euractiv szerint.

A tagországok emellett többször kérték egy hatásvizsgálat elkészítését is, hogy áttekintést kapjanak a rendeletről és annak indoklásáról, valamint a Bizottság ígéretéről, miszerint „ez a legjobb módja a blokk védelmi termelési kapacitásának növelésének”.

További kérdések merültek fel azzal kapcsolatban is, hogy Ukrajna hogyan részesülhet úgy a programból és a pénzeszközökből, hogy közben nem fizet be semmit sem az unió költségvetésébe, és – ahogyan a mezőgazdaság esetében –  a védelmi iparban nem tartja be ugyanazokat a normákat, mint az EU-s tagok.

***