Komoly bajban Biden, az újraválasztása múlhat rajta

Nyitókép: Joe Biden amerikai elnök beszédet mond egy kampányrendezvényen a wisconsini Milwaukee-ban 2024. március 13-án. (Fotó: Brendan Smialowski/AFP)

***

A várt eredménnyel, mérsékelt izgalmak közepette lezárult a demokrata előválasztás az USA-ban, amelyet Joe Biden minden államban megnyert, így elég delegálttal bír a pártjelöltséghez az idén novemberi elnökválasztáson. A látszólagos siker mögött azonban akadnak figyelmeztető jelek is a demokraták számára, például hogy

Mindez a jelenlegi elnök Izrael-politikájának eredménye is – írja a Portfolio.

Az elemzés először a demokrata előválasztás Bidennel szembeni indulóit veszi sorra, jelezvén, hogy a kongresszusi képviselő Dean Phillipsnek, az író-aktivista  Marianne Williamsonnak és a végül a függetlenséget választó Robert F. Kennedy Jr.-nak esélye sem volt, többek között azért, mert az előválasztási naptárat eleve Bidenre szabták, illetve jelölti viták sem voltak. Az „antidemokratikus” kiválasztási folyamatban így egyáltalán nem volt meglepő Biden sikere, aki 2491 küldöttet gyűjtött össze, ezzel várhatóan ő lesz a Demokrata Párt hivatalos elnökjelöltje augusztusban. 

A helyzetet némileg bonyolítja a demokraták körében, hogy húsz küldöttel az úgynevezett el nem kötelezett opció lett a második helyezett Biden után. Michigan államból indult az a kezdeményezés („Hallgass Michiganre”), amelynek célja az volt, hogy a februári előválasztáson hangsúlyos üzenetet küldjenek a háborút és a gázai népirtást szerintük finanszírozó Bidennek, akitől ehelyett a tűzszünet melletti egyértelmű kiállást várták.

Az aktivisták számára súlyosbító tényező volt, hogy az Egyesült Államok harmadszorra vétózott meg egy Izrael és a Hamász közti tűzszünetre felszólító határozatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában, illetve tavaly ősszel Biden további 14,3 milliárd dollárnyi segély küldését javasolta a zsidó állam számára, lég- és rakétavédelmi rendszerekre

A helyszín egyébként nem véletlen: arányában és számában Michiganben él a legtöbb arab-amerikai az USA-ban, bő kétszázezer fő.  A michiganiak mozgalma azóta országos lett, valamennyi államban kampányt indítottak, ahol a szavazólapokon elérhető az „el nem kötelezett” vagy „egyik jelölt sem” opció. 

Ha a „nem elkötelezettek” százalékarányát nézzük, akkor a tömörülés a legjobb eredményt Hawaii szigetén érte el (29%), amit Minnesota (19 százalék) illetve a külföldi pártszimpatizánsok, a michiganiek és az észak-karolinaiak 13 százaléka követ. A „nem elkötelezettek” tettek ki minden tizedik szavazót Washington államban és Kansasben is. Ami azért nem jó előjel, mert Michigan és Észak-Karolina úgynevezett csatatérállamok, ezeken is múlhat a választások végkimenetele, így „a Biden támogatásában elbizonytalanodó pár tízezer ember akár a mérleg nyelvét is jelentheti idén november 5-én”.

A Bident ellenző mozgalom ráadásul messze nem csak a muszlimok és az arab-amerikaiak körében aratott sikert, nagyszámú „elkötelezetlen” szavazó a felsőoktatási intézmények környékén jelent meg. Ez megerősíti azokat a kutatásokat, miszerint az elnök mellől fokozatosan eltűnnek a 18 és 35 év közötti támogatók: Biden 2020-ban még 20 százalékponttal vezetett Trumppal szemben ebben a korosztályban, ám egy friss felmérés szerint most csak négypontos a különbség e tekintetben kettejük között. Sőt, a New York Times/Siena év végi kutatása szerint Trump 6 százalékponttal vezet Biden előtt a 30 év alatti szavazók körében. A New York Times egy másik felmérése szerint 

A fiatalok elvesztésének persze nem csak Biden Izrael-politikája az oka. A New York Times adatai a demokrataszimpatizáns fiatalok között az átlagnál 21 százalékkal többen, 66 százaléknyian állítják, hogy nem a 81 éves elnöknek kellene lennie a párt jelöltjének. Tízből nyolc fiatal eleve öregnek véli egy ilyen poszthoz.

Biden egyik kampánystratégája nemrég úgy fogalmazott, „vették az Izraellel kapcsolatos üzenetet”, így a demokraták néhány hete elkezdtek egyre inkább kihátrálni Izrael feltétel nélküli támogatás mögül, „és növelik a nyomást Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökön a palesztin civilek védelme érdekében”.

Felmérések szerint az izraeli–palesztin konfliktusnak fokozódó pártpolitikai színezete van az USA-ban, ráadásul generációs szakadék is van a tekintetben, valaki a  palesztinokkal vagy az izraeliekkel érez-e együtt inkább. Két éve még minden alcsoportban az izraeliekkel szimpatizáltak többen, idénre ez jócskán átbillent a palesztinok javára a demokratáknál és a 35 év alattiaknál. 

A kérdés, hogy Biden külpolitikai kiigazító lépései elegendőek lesznek-e ahhoz, hogy meggyőzze az elnökválasztási győzelemhez elengedhetetlenül szükséges fiatalokat. Még ha az inkább a demokraták felé hajló 35 év alattiak nagy része nem is szavazna soha republikánus jelöltre, az otthonmaradásuk is komoly károkat okozhat.