A jövőben együttműködik a tarcali szőlészeti és borászati kutatóintézet és a Debreceni Egyetem. A felsőoktatási intézmény kihelyezett borászati-mikrobiológiai tanszéket alapított, mely a tokaj-hegyaljai szőlők és borok élesztőgombáit vizsgálja majd.
Együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok és a tarcali Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, melynek keretében megalakult az egyetem Borászati Mikrobiológiai Kihelyezett Tanszéke. Az erről szóló megállapodást csütörtökön írta alá Gaál István, a DETEK elnöke és Bihari Zoltán, a kutatóintézet igazgatója Debrecenben.
„Kutatásaink egyik célja az erjedésben központi szerepet játszó élesztőgombák sokféleségének megismerése és az ismeretek felhasználása a borászati technológiák fejlesztése érdekében. Munkánkat megelőzően viszonylag kevés ismeret állt rendelkezésre a tokaji borokban tevékenykedő mikroorganizmusokról, de sejteni lehetett, hogy a más borvidékektől eltérő alapanyagból, az aszúsodó szőlőből készülő must és a nagyon sajátos borászati eljárások egyedülálló erjesztő élőlényeket igényelnek” – ismertette a szakmai munka részleteit Sipiczki Mátyás, az együttműködés szakmai vezetője.
Gaál István rektorhelyettes, a DETEK elnöke hozzátette: a borászati alapkutatások gyakorlati hasznosulása mellett az együttműködés, a kihelyezett tanszék lehetőséget biztosít a természettudományi és technológiai kar hallgatóinak, hogy nyári szakmai gyakorlataikat Tarcalon tölthessék, de készülhetnek tudományos diákköri- és diplomamunkák, valamint PhD disszertációk is a közös kutatási témákban. A kutatóintézet munkatársai a biológusképzés résztvevőinek előadásokat, gyakorlatokat tartanak a jövőben – fűzte hozzá Bihari Zoltán.
Mi a jobb választás napjainkban: egy szakma vagy egy diploma? Melyek a slágerszakmák? Kell-e attól tartanunk, hogy a mesterséges intelligencia és a gépek felénk kerekednek egy nap? Többek között ezekről kérdeztük Pölöskei Gábornét, a Kulturális és Innovációs Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkárát. Interjúnk.
Még mindig népszerű a felvételizők körében a kommunikációs szak, de becsatlakozott az állatorvoslás is.
Az Állatorvostudományi Egyetem rektorával, a Professzorok Batthyány Körének korábbi elnökével a modellváltás nyerteseiről, az Erasmus-ügyről és a pedagóguspálya presztízséről is beszélgettünk.
A Mandiner kíváncsi volt, miből származott jelentős kamatbevétele az alapítványnak és hol tart fenn jelenleg irodát a minap ismét a politika kereszttüzébe került szervezet.
A modellváltásnak és a felvételi decentralizációjának köszönhetően idén nagyságrendekkel több diákot vettek fel az egyetemekre, mint a korábbi években. Erről és a felsőoktatás vitás kérdéseiről is faggattuk a felsőoktatásért felelős államtitkárt.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: Van olyan, kellően még fel nem fedezett országrész, amelynek települései megérdemlik a figyelmet és számot tarthatnak a turisták érdeklődésére.
Első ránézésre jónak látszik a budapesti munkaerőpiac, de mégis rossz a helyzet.
