Miközben Európa szinte egésze retteg a közelgő téltől, Németország szépen lassan teletölti gáztárolóit. A németek ismét a rájuk szabott Uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva bármilyen áron veszik a gázt az egekbe tolva ezáltal az árakat a többi uniós ország számára.
Bakajannisz H. Péter írása a Makronómon.
Az orosz-ukrán konfliktus kezdetét az EU fenyegetőzései követték, amelyek keretében az öreg kontinens mielőbb gázembargót szeretett volna bevezetni Oroszországgal szemben, ezáltal a tőzsdei gázárak természetesen átlépték felső határukat, hiszen teljes volt a bizonytalanság a közeljövőben a földgázellátás alakulását illetően, hangsúlyozza az Analyst a „Német földgáz csalás” címet viselő elemzésében.
A görög kutatóközpont kiemeli: általánosságban elmondható, hogy nyáron a földgázpiac lomha, mivel a háztartások által felhasznált mennyiségek nagyon kicsik. A beszállítók pedig ezeket az alacsony árakat használják fel a téli gáz vásárlására, amelyet saját telephelyükön tárolnak.
Ám ma már egyetlen ésszerű beszállító vagy nagykereskedő sem akar a piaci árakon vásárolni,
mert azok túl magasak – miközben félő, hogy a Gazprom ősszel hirtelen megnöveli exportvolumenét, a földgáz ára a tőzsdéken összeomlik, ezáltal pedig óriási veszteségeket szenvednek azok, akik a nyári rekordáron vették és télre tárolják a földgázt,
jelenik meg az elemzésben.
Nem ez a helyzet azonban Németországban, ahol a Szövetségi Hálózati Ügynökség egyfajta vészhelyzet alá helyezte a német földgázpiacot: ennek keretében a „Trading Hub Europe” (THE) – egy nagyon kicsi és főleg műszaki szolgáltató a földgázpiacon – magára vállalta azt a domináns feladatot, hogy szó szerint mindent megvásároljon, amit a gázpiacon talál, mutat rá a Spiegel.
Ezáltal Németország földgáztárolói a műszakilag maximális napi mennyiséggel töltődnek fel, vagyis napi 504 000 megawattórával – többel, mint amennyit Oroszország összeségében biztosít. Az Analyst szerint, ami még lenyűgözőbb, hogy az említett vállalat a talált mennyiségeket, bármilyen áron felvásárolja.
Nem csoda tehát, hogy nyáron egekbe szálltak a gázárak, hiszen a már decentralizált – a kereslet és a kínálat által kialakult árak – gázpiacon a németek napi szinten 504.000 megawattórát vásárolnak, véli az intézet.
Továbbá felmerül a kérdés, hogy ki fizeti a THE vastag számláit, hiszen egy kis cégről van szó, amely nem rendelkezik a szükséges forrásokkal. Az Analyst kritikusan az állami tulajdonú német fejlesztési bankra mutat – a KfW-re – amely szokás szerint ilyen esetekben jelentkezik, és ezáltal 15 milliárd eurós hitelkeretet biztosít a THE számára.
Természetesen ennek a fejleménynek vannak nyertesei – a norvég Statoil, a holland Gasunie és a számos, főként amerikai LNG-szolgáltató rengeteg pénzt keres a német vásárlásokból, miközben Európa többi része a vesztes oldalán áll e tranzakciók függvényében, hangsúlyozza az Analyst.
Az utóbbi konklúzióra jutott az Olasz Ipari Államszövetség, a Confindustria is, amely frissebb kutatásában kimutatta, hogy a német „gáztrükk” versenyképesebbé teheti a már amúgy is versenyképesebb német gazdaságot az Európai Unión belül.
Továbbá a becslések szerint az energiaköltségek hatása elérheti az olasz ipar termelési költségeinek 8 százalékát, a világjárvány előtti időszak 4 százalékáról, miközben Németországban ez az arány 7,2 százalékra ugrik, a korábbi szintén 4 százalékról és Franciaországban az atomerőműveinek köszönhetően 4,8 százalékra 3,9 százalékról , ahogyan az alábbi ábrán is látszik.
Ahogyan azt már régebben megírtuk a Makronómon, az európai szabadpiaci integrációnak a németek lettek az egyértelmű nyertesei, miközben a periférikus – de leginkább a dél-európai országok – szenvedték el a legnagyobb károkat.
Az Analyst szerint, tehát ironikus, hogy ugyanakkor Németország kancellárjának volt mersze a Bizottsággal együttműködve országa támogatása érdekében 15 százalékos földgázfogyasztás-csökkentést kérni minden EU-tagállamtól, miközben spekulatív módon manipulálja a gázárakat.
Mindezt csakis azért teheti, mivel Németország az egyetlen olyan ország volt, amelynek sikerült a GDP-arányos államadósságát a 2010-es 82 százalékról 2019-re 58,9 százalékra csökkentenie – így a járvány idején, de még most is volt hova növelni, emlékeztet a görög kutatóközpont.
véli az Analyst. Az északi országok, szokás szerint Németország vezetésével már el is utasították a közös energiapolitikára vonatkozó déli javaslatokat, hogy az európai polgárok és az európai vállalkozások egyformán részesüljenek támogatásban – lényegében közömbösek mind az EU, mind az eurózóna jövője iránt, ismét bizonyítva, hogy ostobaság egy egyesült Európára hivatkozni, benne Németországgal, zárja elemzését az intézet.
(Fotó: 123RF)
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Nem megy jól Scholz kancellár pártjának, előveszik a régi kártyát.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
A francia és a német jobboldal méregeti egymást.
Míg a lengyelek Dél-Koreával és az Egyesült Államokkal üzletelnek, addig a magyar kormány a német vállalatokkal kötött megállapodásokat.
A magyar lányok 2–1-re legyőzték Franciaországot a klagenfurti divízió I/A-világbajnokság szombati, utolsó fordulójában, így a második helyen végeztek, s megint a legjobbak között szerepelhetnek.
