A tej árstopját feloldották, felemelték a kristálycukor árát, és még ki tudja mi várható.
Hetekkel azután, hogy a szerbiai boltok polcain egyáltalán nem vagy csak elvétve lehetett tejet találni, és voltak olyan „vészjóslók”, akik azt állították, hogy csupán a kereskedők mesterkedéséről lehet szó, akik a tej befagyasztott árának feloldására várnak, a szerb kormány október 1-jével feloldotta az árstopot. Mostantól a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej literéért már kérhetnek 128,99 dinárnál (1,09 eurónál/460 Ft) is többet.
Bár a tej árát ezek után a piaci igények határozzák meg, a rendelet továbbra is korlátozza a kereskedelmi árrést. Sajtóinformációk szerint ugyanis az nem haladhatja meg ezek után sem a 10 százalékot függetlenül a tej zsírtartalmától, illetve attól, hogy friss vagy tartós tejről van szó. Igaz szeptember elején a tartós tej esetében a kereskedelmi árrést a korábbi 12 százalékról 5-re csökkentette a kormány.
Ez alól mentesül a kiszállítás a Nyitott Balkán (Open Balkan) országaiba, vagyis Észak-Macedóniába és Albánia, vagyis ezekre a területekre a tejgyárak és a kereskedők ezek után is leszállítják a szerződött mennyiségeket.
A kormány ugyanakkor nem csak a tej áráról döntött, hanem megemelte a kristálycukor árát is. Az eddigi 102,99 dinár (0,87 euró helyett) most legfeljebb 109,99 dinárt (0,93 eurót) kérhetnek a kiskereskedésekben a kristálycukor kilogrammjáért. Drágul a friss csirkehús is, ugyanis az eddigi 299,99 dinár (2,55 euró) megengedett kiskereskedelmi árát 319 dinárban (2,71 euróban) szabták meg.
A szerb kormány döntését azzal magyarázta, hogy a kristálycukor előállítása az inputok és az energia drágulása miatt jelentősen többe kerül. Rámutattak ugyanakkor arra is, attól tartanak, ha ezt a lépést nem tették volna meg, szűkítették volna a termelők mozgásterét. Most felkészülhetnek a közelgő vetésekre, és elkerülhető lehet annak lehetősége, hogy a gazdák az alacsony ár miatt a cukorrépa-ültetvények csökkentése mellett döntsenek, ami veszélybe sodorná a hazai igények ellátottságát.
Az alapélelmiszerek árkorrekciójáról szóló rendelet az étolajra, lisztre és a sertéshúsra továbbra is változatlan. Ám mivel ezek esetében is megmutatkozik az energia árának jelentős növekedése, az inputanyagok és a takarmány drágulása - a napokban meghozott kormányrendelet fényében - csak idő kérdése, hogy hasonló indokkal ezeknek az élelmiszereknek az ára is megemelkedik.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Tavaly augusztus óta megszűntek itthon a hatósági árak, nemhogy drágulás nincs, sok esetben még olcsóbban vehetjük meg azóta a termékeket.
Kelet-Európa ismét süket fülekre talált Brüsszelben, Franciaország viszont megkapta, amit akart.
Már az Egyesült Államok is elismeri, ha nem jönne az EU-ba ukrán csirke, akkor is nőne a gyártók profitja.
A mesterséges intelligencia rengeteg egyéb felhasználási területe mellett forradalmasította az élelmiszer-termelés, -forgalmazás és -fogyasztás módját is.
Horn Gábor szerint Magyar Péter nem a messiás.
Magyar Péterék szipkázhatták el a támogatókat.
