Az alpesi ország sokat nyer a háborúkból: 2022-ben harmadával nőtt a svájci fegyver- és lőszerexport, ezzel 1 milliárd dollár értékben adtak el svájci gyártmányú fegyvereket szerte a világon.
Az előző évben Svájc lőszer- és fegyverexportja harmadával nőtt, mindezt annak ellenére, hogy a fegyvergyártók többsége arra panaszkodott, országuk régóta fennálló „semlegessége” egzisztenciális korlátok közé szorítja őket.
Ha a teljes képet nézzük, akkor azt látjuk: Svájc 2022-ben 955 millió svájci frank, azaz egymilliárd dollár (378 milliárd forint) értékű svájci gyártmányú fegyverexportot bonyolított le, ami 29 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A struktúrát tekintve az Európába irányuló fegyverszállítmányok már csupán a teljes export 50 százalékát teszik ki, miközben az előző évben ez a teljes export 2/3-át jelentette. Mindeközben egyre több fegyverszállítmány érkezik Svájcból a Közel-Keletre.
Legnagyobb értékben Katar kapott Svájcból fegyverszállítmányokat, nagyjából 213 millió svájci frank értékben, ami 220 millió dollárnak felel meg.
Katart követte Dánia (146 millió dollár), Németország (141 millió dollár), Szaúd-Arábia (119 millió dollár) és az USA (66 millió dollár), akik páncélozott járműveket és különféle típusú lőszereket vásároltak.
A fegyvergyártókat azért hozta nehéz és egyben kellemetlen helyzetbe az orosz-ukrán háború, mert az ország semleges álláspontja úgy értelmezendő, hogy tilos a fegyverek eladása háborúban álló országoknak. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy NATO-tagállam és így a teljes NATO belekeveredne az orosz-ukrán háborúba, abban az esetben a svájci fegyverszállítóknak azonnal le kellene állítaniuk a szállítást kivétel nélkül az összes NATO-tagállamba.
Ez a semlegességi elv eredetileg magában foglalja a svájci gyártmányú fegyverek reexportját is, ami megakadályozná, hogy olyan európai partnerek, mint Németország és Dánia, svájci gyártmányú fegyvereket küldjenek Ukrajnába. A közelmúltban viszont Svájcban szóba került ennek a korlátozó törvénynek az enyhítése, de tekintettel Svájc bonyolult extrán konszenzusos rendszerére, ebből egyelőre nem lett semmi.
A svájci fegyvergyártók addig is igyekeznek kerülni: a német légelhárító lövedékeket gyártó Rheinmetall AG a múlt hónapban áthelyezte termelését Svájcból Németországba. Ehhez hasonló lépéseket fontolgat több svájci fegyvergyártó cég is, hiszen vagy lesz lehetősége ezeknek a cégeknek a külföldi termelésre, vagy sorra tönkremennek.
Bár a nemzetközi sajtóban felkapott a téma, a valóságban Svájc gazdaságában a fegyverszállításoknak csekély a jelentősége: a teljes áruexport mindössze 0,25 százalékáról beszélünk.
Borítókép: MTI/EPA/Alexandra Wey
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Ukrajna felfegyverzése csak meghosszabbítja a háborút az egyik orosz szakíró szerint, aki úgy véli, azok döntöttek jól, akik csak humanitárius segítséget biztosítanak.
A fegyverek már a németországi és lengyelországi raktárakban vannak.
Az ukránok nem spórolnak a lőszerrel az oroszok szerint.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A 90 kilogrammosok között versenyző magyar cselgáncsos azeri ellenfelétől kapott ki a zágrábi olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon.
Az Abramsokból ötöt már kilőttek, pedig ezek a páncélosok úgy érkeztek meg Ukrajnába, hogy segítségükkel fordulatot lehet elérni a háborúban.
