Egy feles gin? Válasz a Vinoport szerkesztőjének

Ugye eleve onnan indul, hogy pálinka és kolbászfesztivál, ami borítékolja a rántotthúsos olajba mártott magyar nemzeti minőséget és a szakértői szeriőz újságírást. Vegyük például a pálinkát, aminél kétségbeejtőbb dolog kevés van. Semmi magyar nemzeti jellegzetesség nincs benne, de a teljes nemzet pajzsára tűzi, majd derekasan lehugyozza, mert hát abban megállapodhatunk, a Magyarországon kapható pálinkák 95 százaléka maximum monitorok tisztítására alkalmas. 

És akkor valaki ebbe belekeveri a gint. Mintha a pelenkát és az intim betétet tennék egymás mellé, végülis mindkettő folyadékot szív fel, nem? 

De mea culpa, én voltam a hibás, a gintonik ökölszabályai mellett nem szögeztem le a gin egyetlen fontos ökölszabályát. Persze a nyitottságból és befogadókészségből mindig csillagos ötösre vizsgázó magyarok miatt gondoltam, a legalapvetőbb dolgokra mégsem térek ki. Persze közben rájöttem, hogy a rum- és a viszkikultúrát is teljesen félreértették, a street fooddal és modern bisztrókonyhával karöltve.

Miért pont a gin lenne kivétel? 

A gint csak keverve, longdrinkként isszuk. 

Hányszor írjam le? A gint csak keverve, longdrinkként isszuk.

Mi a jó édes istent keres egy pálinka- és kolbász (!!!) fesztiválon a gin? Jó, hogy nem locsolják lángosra és gyújtják meg?! Keverik pörköltbe?! 

A gin gyógynövényekkel készül (nem mindig borókabogyóval és teljesen változó, hogy milyen aromákkal, ezért is illik különböző ginekhez különböző kísérő-anyag a longdrinkben). Emiatt zamatos és igazi karaktere más italokkal együtt mixelve jön ki. A gin a legnépszerűbb koktélalapanyag a balatoni rózsaszín műanyagesernyőcske mellett (próbáltam olyan referenciát találni, amit ismernek). 

Bár előfordul olyan este, amikor a végén már magában isszuk a gint, de ezeket az estéket szeretnénk legalább olyan nagy igyekezettel elfelejteni, mint a Vinoport cikkét és a budai kolbász és pörköltfesztivált.