2100-ig az átlaghőmérséklet emelkedése Magyarországon a globális mérték legalább másfélszerese lesz, de akár háromszorosa is lehet. A bölcs döntés az, ha pesszimisták vagyunk: a vízgazdálkodás és a járványok megelőzése a mindenkori kormányzás központi témájává válhat.
Alkalomadtán mindannyian eltöltünk itt hosszabb-rövidebb időszakokat, ráadásul a kivezető út maga is egyfajta fájdalmas bolyongás.
Egykor a Pestet ellátó kertészek gazdálkodtak az itteni dűlőkön, most jó, ha látunk egy-két fát a kőrengetegben. Belevetjük magunkat Teréz és Erzsébet városaiba.
Létezik egy ember, aki hatezer napot töltött a vadonban farkasok között. Könyvében bemutatja, hogy a Homo sapiens képzeletét az idő kezdete óta fogva tartó állat odaadó szülő, megbízható barát, kiváló csapatjátékos és példás vezető – intelligenciája és személyisége van, amelytől tanulhatunk.
Egy külföldi magazin szerint Európa tizenkettedik legromantikusabb városa Budapest. Az érdem elsősorban a pesti Belvárosé, hisz az adja a budai látkép javát meg a sétálóhelyeket a Parlamenttől a Vásárcsarnokig.
Április 4-én mutatták be Csáki László első egész estés, témájában és formájában is különleges moziját. A Kék Pelikan tömény nosztalgiabomba, vagy még inkább a kilencvenes éveink nagyon vicces esszenciája, amikor egy egész generáció váltott hamis vonatjegyet az oly régóta vágyott szabadságba.
Bár a technológiai fejlődésre hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mint ami a tudományból ered, a technikai újítások jellemzően megelőzik a tudományt. Az új technológiák elterjedését nem gazdasági tényezők magyarázzák: azért vezetjük be őket, mert lehetőségünkben áll – ott is, ahol semmi szükség rájuk.
Az egyszerűsítés az egyik legfontosabb nemzetgazdasági tartalékunk. Ha nem történik meg, belefulladunk a bürokráciába.
Kína és a Nyugat látszólag nem különösebben akarja megérteni egymást, ez azonban nem igaz mindenkire. Kiváló példa erre egy kínai tudós 35 évvel ezelőtt íródott útinaplója Amerikáról és kanadai kollégájának feljegyzései a mai Kína működéséről. Dupla könyvrecenzió.
A lustaság evolúciójában a kisvárosok és falvak mostanában érik el a térburkolt „kertek” fénykorát.
Aquincumtól a panelekig, a barokktól az avantgárdig, gyümölcsfáktól a betonig: Óbuda az egyik legsokszínűbb fővárosi kerület, azonban jól elhasználta a huszadik század.
A Dunától Budapest határáig tart, a harmada azonban külterület, erdő, völgy és vaddisznó: kalandozások következnek a II. kerület hegyein-völgyein.
Az utóbbi ötven évben a technológiai fejlődés karakteresen baloldali témává vált, holott nem sokkal korábban keresztény, konzervatív szerzők alkották meg a terület filozófiai alapműveit.
„Aki megbotránkoztat egyet is ezek közül a kicsik közül, akik hisznek bennem, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakába, és a tenger fenekére vetnék.” (Mt. 18,6)
Körülöttünk már minden okos, gondolják sokan, pedig az automatizált nem ugyanaz, mint az okosotthon.
