A tudomány olyan, mint a művészet

„A zsidó vallásban nem kérdés a hit, hanem a vallásnak a része. Ez a kérdés azonban arra kér tőlem választ, hogy a világ tényleg 5778 éves-e. Sejteti, hogy ha ezt nem hisszük el, hitetlenek, epikureusok vagyunk. Na már most, a modern tudomány szerint a világ több mint 4 milliárd éves. Fiatalkoromban még csak 2 milliárd éves volt. Ezek sze­rint 2 milliárd évet öregedtem az­óta! De a viccet félretéve, itt sincsen összeférhetetlenség. A tudomány a világ megértése. Maga a megértés egy érdekes szó, és ez már egy harmadik válaszrész, de a mi megértésünkről beszélek. Amit mi gondolunk arról, hogy mi a világ. Ami a fejünkben van.

Tehát a tudomány nem objektívan létezik, csak a mi fejünkben van?

Pontosan! Hadd illusztráljam: A Föld kerek. Mindenki ezt mondja, ugye?! A Talmud bölcsei is ezt mondták. Mit jelent ez? Van a Földben egy pont, melytől a földkéreg minden pontja ugyanolyan távolságra van. A kéreg minden pontja ugyanolyan távolságra van ettől a ponttól, amit a Föld középpontjának nevezünk. Ez aztán a nagy igazság, ugye?! De végeredményben ez igen bonyolult dolog. Mivel ez csak egy teória. Nem tény, és nem is találgatás! Bizonyított teória. Mégis csak a mi fejünkben létezik, hiszen a távolságról szól, amit az ember talált fel. Ezért bonyolult a dolgok leírása, például az, hogy a Föld kerek. Mert ez egy világlátás. Ez a látás mi vagyunk. Következésképpen, mi fordítjuk le a valóságot magunknak. Ezzel nem azt mondom, hogy a 4 milliárd évet lefordítom 5778 évre, hanem azt, hogy a tudomány olyan, mint a művészet. Rembrandt vagy Van Gogh másképp festi meg ugyanazt a témát, mi pedig különbözőképpen látjuk az alkotásaikat. Mindenki máshogyan interpretálja a történéseket. Ezt hívják narratívának. A tudomány egyféle narratíva. Mózes első könyve, a Genezis is egy narratíva. Vannak, akik a teremtés hét napjának értelmezését a geológia tudományához tartozónak látják.  Innen már csak egy gondolati ugrás az, hogy az ember találta fel az időt, az idő is csak a mi fejünkben létezik.”